Grindelwald-Wengen

Nos úgy döntöttünk, hogy csinálunk egy jó kis hosszú hétvégét. A célállomás a Jungfrau régió, ismét. Nehéz megunni ezt a helyet...

Pénteken késő délelőtt indultunk el itthonról, és kb 2 körül érkeztünk meg Grindelwald-ba. Jó borult, kicsit esős idő lett mire ideértünk. Könnyen megtaláltuk a hotelt ami gyakorlatilag a központban, a főutcán helyezkedik el. Kicsi, rusztikus hotelről van szó, kár hogy csak 1 éjszakát maradtunk...Na még erre visszatérünk...

A faluban a rossz idő ellenére egész komoly nyüzsgés volt, de még éppen nem volt zavaró...hát igen, ez a nyári szezon.

A hotel jobb szobáiból hihetetlen látvány lehet szép időben az Eiger északi falára, meg a szomszédos hegyekre...nem semmi. Mi gazdaságossági okokból a legegyszerűbb szobát kértük, 110 CHF-ért egy éjszakára, ami a főutcára néz, és a fürdő a folyosón van. A jobb szobák, aminek van terasza és az Eiger-re néz, 160 CHF-ért érhetőek el.

Szóval érkezés, majd a cuccok kihajigálása, a kotonok és bakancsok felvétele után áttanulmányoztuk a túratérképet, és nekivágtunk fel a felvonóval First állomásáig (fejenként 32 CHF csak oda normál áron), 2168m-re. Nem semmi egy menetért az ár, dehát ezt már megszoktuk. A látvány még felhős időben is fantasztikus, az Eiger, a két Grindelwald-gleccser, meg maga Grindelwald falva is gyönyörű. Kb fél órát ültünk a felvonóban hogy elérjük First állomását.

Innen vágtunk neki a túraútvonalunknak, amiben leginkább 1 dolog vezérelt minket: Az, hogy az utat úgy hirdetik hogy Murmeltierweg (Mormota-út, 6,18 majd 17-es útvonal)!!! Aki már olvasta korábbi élményeinket, tudja, hogy nagyon örülünk mindig ezeknek a kis állatoknak.

First állomásáról, 2168m-ről kb 100m-szintet le kellett menni keleti irányba, majd megindult az útvonal felfelé egy völgy-katlanban, kb 250m emelkedéssel. Az egészben nagyon élveztük, hogy gyakorlatilag senkivel nem találkoztunk az úton, egyrészt a hűvös és felhős idő miatt, másrészt mert már kicsit késő volt.

De ez volt a lényeg...A helyi túraútmutató úgy fogalmaz, hogy aki elég korán kel, annak esélye van mormotát látni, hát mi délután 4-kor jópárat megfigyelhettünk, de ez semmi volt ahhoz képest, hogy mennyi hegyi kecskét/zergét láttunk saját közegükben!!! Fantasztikus volt!

Kb összesen 300m szintet másztunk fel relatíve rövid távon, majd a Schilt gerinc mögött indultunk lefelé a Grosse Scheidegg állomáshoz (1961m). A lejtő eleje elég megterhelő volt a térdeknek, utána viszont egy nagyon kellemes túraúton értünk el a Grosse Scheidegg hegyi hüttéjéhez, hogy ott elkapjuk az utolsó előtti buszt.

A táj itt kicsit lejjebb, azaz kb 2000m-től lefelé igazán lenyűgöző. Persze a háttérben ott vannak a 4000-es csúcsok és gleccserek, de itt szépen dimbes-dombos, kisebb fenyvesekkel tarkított a lankás hegyoldal. Nagyon beleszerelmesedtünk...Vissza kell ide jönni. A Grosse Scheidegg hütténél meg a Wetterhorn csúcsának kb 1.5 km magas függőleges fala tornyosodik fölénk... :-)

A buszmegállóból visszanézve szép nagy kört tettünk meg kb 1.58 perc alatt (ez rosszabb mint a szintidő, de sokat néztük a faunát). Kb 20 perc alatt ért vissza a faluba a busz, amit a lustábbaknak szívesen ajánlunk felfelé is, mert a táj fantasztikus, a falu szintén gyönyörű. Legközelebb ezt az utat felfelé fogjuk megmászni (Grindelwald - Grosse Scheidegg) mert mindenképp megéri a kb 3.5 órás út...

Hotel, zuhany, majd indulás az utca túloldalán lévő hotelbe, hogy megvacsorázzunk. Nagyon hangulatos étterme van a hotelnek, és a 25 CHF-es menü (a szállásunkon adják félpanzióban) valami csúcs volt, mennyiségében és minőségében egyaránt. Utána még a bárban megittuk a kötelező Appenzellert, majd irány aludni. Vagyis inkább próbáltunk, mert egész éjszajka forgalom volt az utcán, meg részeg fiatalok ordítoztak egyfolytában...Úgyhogy ide – legalább is az utcafrontra néző szobába – többet nem jövünk az egyszer tuti.