Elbúcsúztunk a Saas-völgytől...Visszatérünk, az biztos...:
Inkább átugrunk Zermattba egy jót túrázni... Lehet hogy sokaknak furcsán hangzik, de már valahogy ebben a tavaszi meleg időben egyszerűen nem jött meg az ingeranciánk a síelésre...Ilyen egyszerű...
Búcsúzás a személyzettől – megkaptuk az elmaradhatatlan üveg Fendant-t, és indulás után egy órával már a Bahnhofplatz-on álltunk. Indulás előtt szétnéztünk egy-két sportüzletben, mert túrabakancsot kerestem. Na találtunk egy helyet amitől szerintem minden sport/sí/túra/hegymászás/stb barátnak leesne az álla – ez a Ba..rd sport egyik üzlete, közvetlenül az állomásnál. Láttuk már régen is, de nem mentünk be, mert kis lyuknak tűnt... na most kiderült hogy ez a lyuk egy, az alagsorokban 3 szinten kialakított hatalmas outdoor-bolt, minden legjobb minőségű márkából hatalmas választékkal...
Na itt találtam meg a bakancsot, amit már régen kerestem az én méretemben... La Sportiva Nepal Trek Evo GTX. Nem lehetett otthagyni, bár baromi drága volt...de ha minden jól megy jó lesz legalább 5-8 évig...a legutóbbi Tibetem is kibírta eddig. Úgyhogy ebben vágtam neki a mai túrának...
A falu végéig elsétáltunk a főutcán, majd nekiindultunk a túraútnak, fel a Zmutt irányába. Az útvonal az első kb 1km-en keresztül kellemesen emelkedik a gleccserpatak déli fekvésű oldalában. Természetesen tűrhető a panoráma itt is...
Az út ezután ketté válik, balra a Zum See irányába, jobbra pedig meredeken felfelé a Zmutt-hoz. Mi ezt az irány választottuk, kicsit erdősebb, árnyékosabb terepen. Ez az ösvény elég meredeken vezet fel végig a hegyoldalban, de az élmény és a látvány itt is szuper, mind A HEGY...:
...mind a Gornergleccser irányában:
A képeslap-élményhez persze hozzá tartoznak a tipikus ősi Wallis/Valais-i faházak fenn a hegyen...
Kb 1 óra menet után értünk fel az 1936-lévő fennsíkra, aminek a végében található a több száz éves faházak kisebb csoportja, a Zmutt. Itt egy teraszos kis éttermeben kajáltunk egy kicsit, csak az íze végett, és persze napoztunk is vagy fél órát. Azt elfelejtettem, hogy végig bermudában és rövidújjú túrafelsőben másztam...
A pihi után talpra és indulás lefelé, de nem az előző ösvényen, hanem a völgy túloldalán a faluba vezető kék sípálya alatti túraútvonalon. Ez árnyékos oldal, kicsit hűvösebb és ezért az út mellett még kb 1m-es hófal magaslott, ami engem speciel kicsit aggasztott... egy helyen át is mentünk a leomlott hó maradványain...így nem lassúztunk, jó tempóval kb fél óra alatt értük el a Furi állomást.
Gyönyörű kis faházak vannak itt, pl ez – egyszer azért is lesz egy ilyen vityilónk...:-):
A Furi-tól, a sípályán, majd a chalet-k közötti ösvényen sétáltunk le a Zum See-hez. Majd vissza a faluba, ahol persze nem hagyhattuk ki a hely leggazdaságosabb étkezési lehetőségét, az egyik kis utcában télen-nyáron üzemelő kolbászsütőt...:-) Rövid vásárlás, és indulás haza. Szuper Nap volt...
-------------------------------------------------------------------------------------
A húsvéti nyaralás nem volt felhőtlen – a szó szoros értelmében – de ettől függően nagyon jól éreztük magunkat. Ha szebb idő lett volna, akkor tuti, hogy szétsíeljük magunkat ezeken a fantasztikus helyeken...Igy viszont kicsit csúsztunk, jó sokat pihentünk – megérdemeltük – ettünk, ittunk és egy fantasztikusat túráztunk Zermattban.
És ezzel az úttal le is zártuk a síszezont... (én még bírnám, dehát kis feleségem már nem úgy tűnik..:-)
A lényeg, hogy most kezdődik a túrázás és biciklizés időszaka, amit egyrészt legalább úgy élvezünk, mint a téli sportokat, másrészt kiválóan felkészít és erősít a következő síszezonra...:-)
Na hajrá!!!
:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése