Reggelinél jött az ötlet drága kicsi M-től, hogy menjünk túrázni hótalpakkal!!!
Sokat nem is vacakoltunk, átugrottunk az utca túloldalán lévő sportboltba és kibéreltünk 1 napra egy-egy pár hótalpat, kemény 8 CHF/fő összegért. Ami nagy semmi...
Felöltöztünk lengén – tényleg lengén -, laza sínadrág, rövidújú aláöltözet és egy vékony polár felülre.
Be a kocsiba és fel Saas-Fee-be, ami kb 6 perc a hoteltől. Leparkoltunk, és nekiindultunk a falucska főutcájának, hogy elérjük a Hannig felvonó alsó állomását, ahonnan indul a kiválasztott Schneeschuhe útvonal.
Amint a házak közül kiértünk, a polárok be is kerültek villámgyorsan a hátizsákba. Nekiindultunk az útvonalnak, fel a Hannig csúcsa irányába. A célállomás a csúcs felé félúton lévő Alpenblick hütte.
Ja azt elfelejtettem, hogy SEHOL egy darab felhőt nem láttunk, mint az a mellékelt ábra is mutatja.
Kb 1 órás túra-út vezetett fel a faluból, 1800m-ről – néhol elég meredeken – a hüttéig kb 2100m-re, ami hatalmas élmény volt! Szerencsénkre az út nagy része fák között vezetett, így nem olvadtunk a melegtől, és nagyon élveztük az egész taposást. A hótalpas túra pedig szuper dolog, 1 perc után megszokja az ember és nagyon nagy biztonságot ad az, hogy hegy vagy lejtmenetben nem csúszik meg a hótalp – mint amit még egy komolyabb túrabakancs is megtesz néha.
A hüttéhez érve kicsit meglepődtünk, mert zárva volt. De a székeket és asztalakoat a túrázók piknik lehetősége biztosításából kint hagyták... :-) Igen, Svájcban vagyunk... Úgyhogy burkoltunk egy kicsit, pihiztünk, napoztunk, és gyönyörködtünk a tájban...:-) Ime a síterep, ahol Novemberben kezdtük a szezont...
Innen gondoltuk, hogy célba vesszük a falu gleccser felőli végét, és ezért a Mellig csúcsa irányába indultunk. Egy kb 10 perces séta után viszont a túraútvonal véget ért..kiértünk az erdőből egy hegygerincre...Nos mindenképp megérte...A látvány valami hihetetlen volt innen...
A gleccser...
A Dom és a Lentzspitze 4000-es csúcsai és gleccserei:
M kicsit ki is sétált, hogy megnézze hogy hogyan tudunk lejutni a falu végi kezdő sípályákhoz, amit célba vettünk. 100m megtétele után visszahívtam, mivel kicsit ijesztő volt látnom az egyik szemközti csúcson egy kisebb lavinát (és hallani)...nem biztos hogy akkor kell nekiindulni a free-schneeschuhe kalandnak, amikor megmozdulhat a hó...
A látvány kiélvezése után vissza a fák közé és egy túraútvonalon megérkeztünk a tanulópályákhoz:
Pár száz méter után elértük a falut, ahol egy kiadós napozással és forralt-borozással ünnepeltük meg ezt az élményt. :-)
Ezután séta a faluban, ahol most jóval több nyaralóval találkoztunk mint nyáron vagy Novemberben, de még így sem lehetett egyáltalán zavaró tömegről beszélni. Több szezonális hüttét húztak fel, ahol nagy élettel szembesültünk – már-már osztrák hangulattal – ami nem jellemző minden síterepre Svájcban.
A szálláson ismét egy kiadós fondue, darts, ami kiegészült majd átfordult egy kellemes ismerkedős beszélgetésbe egy kedves Japán családdal a nemzetközi baráti kapcsolatok építése szellemében. :-)
Nagy élmény volt a mai nap. Napközben eszembe jutott, hogy nem kár e kihagyni Zermattot ilyen időben...de az első pár száz méter hótalpazás és a látvány hamar feledtette velem ezt a gondolatot.
Megérte...
:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése