2009. július 26., vasárnap

Val d'Hérens - Val de Bagnes I.

Ezen a hétvégén ismét a Wallis/Valais-t céloztuk meg. Jó időt jeleztek előre, így végre megtettük az amire már régen nagyon készültünk : Campingezés!!!

Előszedtem jó kis sátramat, meg a cuccokat, pár hete vettem egy szuper Campingaz főző készüléket J, gázt, stb, megraktuk a kocsit és irány Sion Szombat reggel. Sion ugye a kanton fővárosa, több mint 7000 éves múltú település...Szép időben igazán lenyűgöző a két dombra épített vár a háttérben a 3000m-es hegyekkel.

Érkezés, kávé a kb 25C-fokban, és irány a Val d’Hérens, amit már régen meg szerettünk volna nézni magunknak. A völgy vége Sion-ból közelíthető meg egy egész hosszú hegyi szakaszon, ami kb 30km.

Gyönyörű időnk volt, ezért megálltunk a völgy közepén elhelyezkedő Evoléne falvában (1371m), hogy megnézzük milyen a camping. Kellemes, jól felszerelt camping van a faluban, de a hegyi levegő itt már csak 17C-os volt és fújt a szél (éjszakára 2-3C-t mondtak), így abban maradtunk, hogy jó lesz nekünk lent a Sion mellett kinézett campingben.

Evoléne egyébként gyönyörű falucska, klasszikus Valais-i faházakkal és gyönyörű chalet-kal. Innen tovább Les Haudéres falvába, ahol megálltunk, hogy eldöntsük merre is megyünk. Balra a Dent Blanch lábához Salay falva, vagy jobbra, Arolla falva felé. A döntéshez kellett volna valami információ, túrista iroda, térkép, stb-stb...Kicsit kiábrándító volt, hogy Les Haudéres-ben a turista iroda egész nyáron csak du 3-5-ig van nyitva, és sehol sincs egy kirakott túrista térkép. Egy kis étteremben szereztünk egy helyi túrista útmutatót szerencsére.

A döntés értelmében nekiindultunk Salay felé a hegyi szerpentinen, át La Sage és La Forclaz falucskáin...igazán irigyelni lehet azokat a szerencséseket, akiknek itt van nyaralójuk, a látvány gyönyörű... Az út La Forclaz után egysávos, figyelni kell nem jön-e szembe a Postbus, mert akkor tolatás oda, ahol kitérőt találni az úton. Salay-ban (idáig jár busz is) találtunk egy hangulatos kis hegyi fogadót, ahol megebédeltünk és élveztünk a hegyi nyugalmat, levegőt és kikapcsoltunk egy kicsit a látvány mellett...




Innen tovább kocsival a szerpentinen, fel kb 1700m-re, ahol kis parkoló van, mert nem lehet tovább hajtani a gleccser felé.

Átöltözés, majd kb 1 km mászás az úton a Ferpécle és Mont-Miné gleccserek vizét gyűjtő hegyi gáthoz. Innen már túraútvonal vezet fel a gleccserekhez. Kb 40 perc alatt fel is lehet érni, kb 150m magasság legyűrése után, kb 1960m-re.


A látvány, nos, fantasztikus itt is... A gleccserek, a Dent Blanche, és a környező hegyek lenyűgözőek...


Nem volt nagy tömeg, de azért találkozunk túrázókkal, piknikezőkkel, meg egész sok gyerekkel...talán azért, mert egész könnyen elérhető ez a különleges magashegyi terület.


Érdekesség, hogy több helyen ki volt írva, valamint a felmászáskor egy helyi biciklis páros is felhívta a figyelmünket, hogy óvatosan tartózkodjunk a gleccser-patak medrében, mert sokszor előfordul, hogy hirtelen megindul a víz...vagy a gleccserről, vagy a hegyek gyomrából...2005-ben volt a legutóbbi baleset...


Napoztunk, pihiztünk, fotóztunk, majd vissza a kocsihoz, és egy jó 50 perces vezetés után visszatértünk Sionba, ahol a város szélén, Martigny irányában megtaláltuk a Camping Les Ilest. A camping elég nagy, természetesen tele, kiválóan felszerelt, tiszta, van medence, gyerekprogramok, stb stb...tényleg midenkinek ajánljuk. Este 11-től persze csend és nyugalom...

2 fő, autó, kis sátor egy éjszaka 47 CHF – de ebben persze ingyenes zuhany mellett, Sion-i transzfer és egyebek is benne vannak – ha kellene. Az ár nagyon jó, ha pl ahhoz hasonlítjuk, hogy 2 fős B&B kb 100CHF-nél kezdődik bárhol Svájcban. Bár tény hogy, fent a hegyen, Evoléne-ben a kis campingben 27 CHF lett volna az éjszaka alles zusammen...

Szóval érkezés, sátorverés majd egy kis – mi más mint – Appenzeller apero után mit csináltunk? Na mit???

Kempingfőzős Fondue-t készítettünk!!! Mi mást J És szuper lett!!! Isteni!!!


-------------------------------------------------------------------------------------

Nos, a mai nem volt túl nagy túra, de mindenképp megérte eljönni, mert a táj fantasztikus, és ezért még tuti, hogy visszatérünk mászni egy kicsit...:-)

Ja igen, Arolla-t mindenképp megnézzük (mert ez most nem jött össze), meg a Grande Dixens gátat is, ami az egyik legmagasabb gát a bolygón, meg persze a környéke se kutya...

:-)

Nincsenek megjegyzések: