Nálunk vendégeskedett egy pár napot Másik Felem Nővére, és persze vittük is mindenfelé. Tavaly már jártak nálunk, igy most újabb helyeket mutattunk meg neki. Sajnos az idővel nem volt szerencséje, elég felhős volt ez a pár nap, de ez nem kifogás egy kiadós túra szempontjából.
Gondoltuk, nézzük meg milyen most a helyzet Verbier-ben. Május van ugye, a síszezoonnak vége, és praktikusan ez az a hónap amikor a túrista helyeken minden bezár. Ezt találtuk Verbier-ben is, egy-két bolt nyitva volt, de semelyik felvonó nem ment, és az egész 'falu' teljesen kihalt volt...
De nem szocializálódni jöttünk... Mint látható volt, és ezt megerősítette a Tourist Office képviselője is, sok túraútvonal még nem járható, mert hó azért még van bőven, meg persze lavinaveszély is, stb stb. Pl ott szemben a Les Ruinettes és La Chaux része, ahol már jót túráztunk tavaly meg síeltünk is egy hatalmasat...
Gondoltuk, nézzük meg milyen most a helyzet Verbier-ben. Május van ugye, a síszezoonnak vége, és praktikusan ez az a hónap amikor a túrista helyeken minden bezár. Ezt találtuk Verbier-ben is, egy-két bolt nyitva volt, de semelyik felvonó nem ment, és az egész 'falu' teljesen kihalt volt...
De nem szocializálódni jöttünk... Mint látható volt, és ezt megerősítette a Tourist Office képviselője is, sok túraútvonal még nem járható, mert hó azért még van bőven, meg persze lavinaveszély is, stb stb. Pl ott szemben a Les Ruinettes és La Chaux része, ahol már jót túráztunk tavaly meg síeltünk is egy hatalmasat...
Igy a falu feletti déli fekvésű hegyoldalt céloztuk meg, ahol láthatóan már nem volt hó.
Letettük a kocsit a Savoleyres felvonó parkolójában, 1592m-en, és innen indultunk fel a hegynek. Hűvös, borult idő volt, de 200m erősebb kaptató után már vetkőztünk...
Próbálok majd egy térképet szerezni, addig marad a szöveg.
A Les Luis terület irányába meneteltünk, majd egy hosszú és erős mászással értük el a Les Pretaires területét, ahol persze a hütte, amit kerestünk zárva volt. Itt már a fák között hófoltokban jártunk persze...Innen tovább mentünk a La Marlene kis fennsíkjára, amit 2100m-en értünk el. Itt már lassan összefüggő hótakaróban jártunk, így kis nézelődés után visszafordultunk a faluba.
Összesen kb 2.5 órát túráztunk, 500m-t fel és ugyanannyit le. Kellemes volt bár még birtuk volna...:-)
Kicsit még gyönyörködtünk a hely építészeti remekeiben, majd ezt jól az agyunkba vésve elindultunk haza, hogy a vengégnek készítsünk egy kiváló Fonduet.
Csak hogy mindenki boldog legyen, és teljes legyen a nap.
:-)
ui: apropó, jó érezni, hogy a tél alatt mennyit javult az állóképességünk...hehe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése